„Hígtrágya hasznosítása új mezőgazdasági termésnövelő készítmény előállítására- gyártástechnológia és alkalmazástechnika kifejlesztése, gazdálkodási rendszerbe illesztése". c pályázat (2008-2011)
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás mellékterméke. Hosszú ideig ezt az egyébként hasznos mellékterméket – nem gondolva a környezetet károsító következményekre – jobb esetben kiöntözték a szántóföldekre. Mára a talaj és a vizek védelmében a túlzott és ellenőrizhetetlen nitrogénterhelés miatt a hígtrágya elhelyezésre szigorú szabályozást hoztak. A rendelkezések betartásával a kihelyezhető mennyiséget jelentősen korlátozták, de ez a másik fontos problémára nem jelent megoldást, hogy nagy mennyiségben és ingyen rendelkezésre álló tápanyagforrás kihasználása nem optimális.
A hígtrágya ugyanis – a szalmás istállótrágyához hasonlóan - jelentős koncentrációban és változatos formában tartalmaz a szántóföldi növények számára hasznos tápanyagokat.
A mezőgazdasági gyakorlatban ugyanezeket a tápanyagokat műtrágya formájában a gazdálkodók súlyos pénzekért kénytelenek megvásárolni, holott a ráfordított összeg egy része megtakarítható lehetne a rendelkezésre álló hígtrágyában rejlő üzleti lehetőség kihasználásával. Tehát bármilyen hihetetlen, de a hígtrágya igenis egy üzleti lehetőség, különösen, ha azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy a 21. században – más szerves hulladékokkal kombináltan - előtérbe került a hígtrágya biogáz gyártási célra történő hasznosítása is. Mind a hígtrágyára, mind a biogáz gyártás maradékanyagaira jellemző, hogy miközben keletkezésük folyamatos, az egyedileg engedélyezett kijuttatási dózisuk időben és volumenben korlátozott, hasznos beltartalmi értékük (pl. nitrogén tartalom) viszont idővel folyamatosan csökken. Ennek megfelelően a hígtrágya és a biogáz gyártási fermentlé esetében is fontos és megoldandó feladat a keletkezést követő azonnali kezelés, stabilizálás, majd környezetet nem károsító módon történő kijuttatás.
A problémát felismerve a Geosan Környezetvédelmi Kft. 2008-ban a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban kiírt kutatás-fejlesztési pályázat keretein belül MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet és a Pannon Egyetem Georgikon karának közreműködésével a hígtrágya és a biogáz gyártás maradékanyagainak új szemléletű hasznosítására vonatkozóan kutatásba kezdett.
A Geosan Kft. által szabadalmaztatásra benyújtott és a projekt keretében végzett léptéknövelési kísérletekkel igazolt eljárás eredményeként a problémára gyakorlati megoldás született, melynek lépései:
1. A hígtrágya / biogáz üzemi fermentlevek N-tartalmának stabilizálása
A keletkezés ütemében folyamatosan történik a N veszteség csökkentése céljából
2. Kórokozó csíraszám csökkentése
A felhasználási időszakban - a kijuttatás ütemében – biológiai eljárással sor kerül a patogén mikroorganizmusok számának csökkentésére.
3. A tápelemek, tápelem-arányok és a kémhatás (pH) beállítására a kijuttatásra tervezett helyszínen a talajtani és hidrogeológiai adottságok, ill. a termeszteni kívánt növényi kultúra tápanyagigényének figyelembevételével szintén a felhasználási időszakban kerül sor.
4. Záró lépésként gyors szaporodásra képes, a növényi növekedést elősegítő, hasznos mikro-organizmusok (pl.: cellulózbontó, nitrogénkötő) hozzáadásával (oltás) a termőtalaj mikrobiális életét, tápanyag szolgáltató képességét serkentjük.
5. A fenti műveletek elvégzése után létrejövő (engedélyeztetés alatt álló) termék mezőgazdasági tápanyag utánpótlásra meghatározott dózisban történő alkalmazása egyrészt csökkenti a növénytermesztés műtrágya igényét, másrészt hatékony biológiai termésnövelő és talajszerkezet javító hatást is eredményez, szemben a hígtrágya vagy a biogáz fermentlé un. kihelyezéses megoldásával, amely a talaj szerkezetének és levegőzöttségének romlásához vezethet.
A Geosan Kft. új eljárásával a problémát jelentő és a környezetünket szennyező hígtrágyából hatósági engedéllyel rendelkező talajkondicionáló-termésnövelő anyag (termék) keletkezik, amely jelentős értéket képvisel: természetes eredetű és környezetbarát növényi tápanyag. Alkalmazása növeli a talaj termőerejét és visszaállítja a talaj biológiai aktivitását, ugyanakkor a felhasznált műtrágya mennyisége csökkenthető.